Megjelent az öntözési közösségekről szóló végrehajtási utasítás



Az elmúlt héten megjelent a sokak által már nagyon várt 302/2020. (VI.29.) Korm. rendelet.  amely az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtását hivatott szabályozni.

A végrehajtási utasítás két fontos témakörrel foglalkozik: az öntözési közösségekkel és az öntözési szolgalommal és az ehhez szorosan kapcsolódó kártalanítás kérdésével.


(M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 155. számában megjelent kormány rendelet)


A Kormány 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelete

az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról


A Kormány

az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 15. § (2) bekezdésében,

a 14. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,

a 15. § tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában,

a 16. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket

rendeli el:

 

1. Az öntözési szolgalom alapítására vonatkozó rendelkezések

1. § (1) Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelem benyújtása előtt a szolgalom alapítását kérelmező

(a továbbiakban: kérelmező) egyeztetést tart az öntözési szolgalommal terhelni kívánt ingatlanok (a továbbiakban:

érintett ingatlanok) tulajdonosaival és a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba

bejegyzett használóival (a továbbiakban: használó) annak érdekében, hogy az öntözési szolgalom nyomvonala

olyan módon kerüljön meghatározásra, ami az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki és

kizárólag a szükséges mértékben korlátozza. Az egyeztetésről készült jegyzőkönyvet az öntözési szolgalom

alapítására irányuló kérelemhez csatolni kell.

(2) Állami tulajdonban álló ingatlan esetében

a) tulajdonos alatt az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi

jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet,

b) használó alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog fennállása esetén a vagyonkezelőt,

vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet

kell érteni.

(3) Az egyeztetésen a kérelmezőnek meg kell kísérelnie a kivitelezés időpontjáról, tervezett nyomvonaláról és

az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói kárenyhítő kötelezettségeiről való megállapodás létrehozását.

Az egyeztetésen az érintett ingatlanok tulajdonosai kérhetik a vízilétesítményhez történő csatlakozás biztosítását.

(4) Az egyeztetésről szóló meghívót az öntözési szolgalom tervezett nyomvonalával és két, 8 napon belül kitűzött

(az első és a határozatképtelenség miatt megismételt egyeztetésre vonatkozó) időponttal az érintett ingatlanok

tulajdonosaival és használóival úgy kell közölni, hogy azt legalább 20 nappal korábban megkapják, és a két időpont

között legalább 1 nap eltérés legyen.

(5) Ha az első időpontra kitűzött egyeztetésen nem jelenik meg valamennyi érintett ingatlan tekintetében

a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többsége, akkor a megismételt egyeztetést a megjelent

tulajdonosok és használók számától függetlenül le kell folytatni.

(6) Ha az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói az (5) bekezdés szerinti egyeztetésen nem jelennek meg, úgy kell

tekinteni, hogy a távolmaradók az öntözési szolgalom tervezett nyomvonalával egyetértenek.

(7) Az egyeztetésen az öntözési szolgalommal terhelni kívánt ingatlanok tulajdonosai és használói, valamint

a kérelmező helyett képviselő is eljárhat. A (2) bekezdés a) pontja szerinti tulajdonos meghatalmazhatja

a (2) bekezdés b) pontja szerinti használót, hogy az egyeztetésen a tulajdonos nevében eljárva nyilatkozatot tegyen.

(8) Az egyeztetésről készült jegyzőkönyv tartalmazza az érintett ingatlanok tulajdonosainak és használóinak a tulajdoni

hányad szerinti felsorolását és a tervezett nyomvonallal történő egyetértését vagy egyet nem értés esetén

a javaslatát.

 

2. § (1) Ha a kérelmező és az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói az öntözési szolgalom nyomvonaláról nem

tudnak megegyezni, akkor az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell indokolni a kérelmező és

az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói által javasolt nyomvonalakra vonatkozó eltérő álláspontokat.

 (2) Az öntözési szolgalom nyomvonalát az érintett ingatlanoknak a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló

törvényben meghatározott földmérő által kijelölt határvonala (a továbbiakban: határvonal) mentén kell vezetni,

kivéve, ha a kérelmező az érintett ingatlan tulajdonosaival és használóival egybehangzóan másképp állapodik

meg. Az egy használó használatában lévő több, egymással határos ingatlan esetén az ingatlanok egymással nem

érintkező határvonala mellett kell vezetni a nyomvonalat.

(3) Az öntözési szolgalom nyomvonalának szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágú ingatlanokon történő átvezetése

esetén vélelmezni kell, hogy az átvezetés az ingatlan rendeltetésszerű használatát megakadályozza, kivéve ha

az érintett ingatlan tulajdonosai és használói egybehangzóan nyilatkoznak arról, hogy az öntözési szolgalom

nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. E rendelkezés alkalmazása során nem alkalmazható az 1. §

(6) bekezdése.

(4) Ha az érintett ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott terület, vélelmezni kell, hogy az erdőről,

az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdő igénybevételének van helye. Ebben

az esetben az öntözési szolgalom akkor alapítható, ha az érintett ingatlan tulajdonosai és használói egybehangzóan

nyilatkoznak arról, hogy az öntözési szolgalom az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.

E rendelkezés alkalmazása során nem alkalmazható az 1. § (6) bekezdése.

(5) Ha az erdő igénybevételére irányuló hatósági eljárás célja az öntözési szolgalom alapítása, akkor a közérdekkel való

összhangot vélelmezni kell.

(6) A vízügyi hatóság az öntözési szolgalom alapításakor a nyomvonalas vízilétesítmény létesítését akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező és az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói annak nyomvonalában megegyeztek, és ezt

az egyeztetésről készült jegyzőkönyv is tanúsítja, ennek hiányában

b) a kérelmező alátámasztja a vízjogi engedély iránti kérelem mellékletét képező tervdokumentációban

a tervező nyilatkozatával, hogy

ba) a felszín alatti vízátvezetés műszakilag nem megvalósítható, vagy aránytalanul nagy költséggel jár,

ennek hiányában

bb) a felszíni vízátvezetés az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói által javasolt nyomvonalon

műszakilag nem megvalósítható, vagy aránytalanul nagy költséggel jár.

(7) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazásában aránytalanul nagy költségnek minősül, ha a felszín alatt vezetett vagy

az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói által javasolt nyomvonal építési költsége több mint kétszerese

a kérelmező által javasolt nyomvonalénak.

(8) Ha a felszínen vezetett nyomvonalas vízilétesítményt nem az érintett ingatlan határvonala mentén vezetik el, akkor

a kérelmező köteles az érintett ingatlanon legalább ötszáz méterenként egy, a vízilétesítmény által elválasztott

részek közötti átjárást biztosító műtárgyat létesíteni.

(9) Erdő esetén biztosítani kell a felszínen vezetett nyomvonalas vízilétesítmény felett az elválasztott ingatlanok,

ingatlanrészek között az erdőgazdálkodáshoz szükséges gépek és járművek, továbbá az erdő látogatói és a vad

mozgását lehetővé tevő átjárást.

(10) Az érintett ingatlanon található mindenkori termény betakarítása után, de még a következő vetés előtt kell

a nyomvonalas vízilétesítményt megvalósítani az érintett ingatlan lehető legkisebb zavarásával és károsodásával.

 

3. § (1) Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelmet a vízügyi hatóság

a) vízilétesítmény létesítése, vízimunka elvégzése esetén a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban,

b) vízhasználat esetén a vízjogi üzemeltetési eljárásban

bírálja el.

(2) A szolgalom alapításával összefüggésben a vízügyi hatóság határozata – az ingatlan-nyilvántartási adatokra is

figyelemmel – tartalmazza különösen

a) a vízilétesítmény elhelyezésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak

a korlátozással érintett részét az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra

történő utalással, és

b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét érintő, a létesítéssel

összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket.

(3) A vízügyi hatóság az öntözési szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében

az öntözésiszolgalom-alapítást tartalmazó végleges vízjogi engedéllyel vagy az engedély módosításával megkeresi

az ingatlanügyi hatóságot.

 

4. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak – különösen a vízjogi létesítési engedély jogosítottjának

és a későbbi üzemeltető személyének eltérése esetén – a vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza

a) a vízilétesítmény üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát,

b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét érintő, a használattal

összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket,

c) a jogosult által az igénybevétel során okozott károk különböző eseteit és a jogosult egyes tevékenysége

során igénybe vehető terület nagyságát és elhelyezkedését,

d) erdőterületet érintettsége esetén az érintett terület megfelelő állapotban tartásának kötelezettségét,

különösen az özönnövények eltávolítását és

e) az engedélyes kötelezettségét arra, hogy a vízilétesítmény nyomvonalát és töréspontjait a földfelszínen is

időtálló módon megjelölje.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogot annak megszűnését követően a vízügyi hatóság által kiadott

hatósági bizonyítvány becsatolásával, a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén

vagyonkezelőjének egyoldalú kérelmére az ingatlanügyi hatóság törli az ingatlan-nyilvántartásból.

 

2. Egyszeri kártalanítás

 

5. § (1) Az öntözési szolgalom keletkezésére tekintettel fizetendő egyszeri kártalanítás kötelezettségéről és mértékéről

a vízügyi hatóság az öntözési szolgalom alapításakor határoz.

(2) Az egyszeri kártalanítás összegét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben

(a továbbiakban: Földforgalmi törvény) meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetén

az 1. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni. Az érintett terület nagyságának meghatározása során

figyelembe kell venni a parti sávnak a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett

területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének

rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékét.

(3) Művelés alól kivett ingatlan esetén négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár.

(4) Az egyszeri kártalanítást osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében,

a) ha a tulajdonostársak között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel

összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott használati

megállapodás (a továbbiakban: használati megállapodás) rögzíti az ingatlan kizárólagos használatban álló

részeit, a szolgalommal érintett részeket használó tulajdonos részére,

b) ha a tulajdonostársak nem kötöttek használati megállapodást, a tulajdonostárs részére a tulajdoni hányada

arányában

kell megállapítani.

(5) Az egyszeri kártalanítást a vízjogi engedélyes egy összegben a tulajdonos részére annak fizetési számlájára történő

átutalással fizeti meg. Ha a fizetési számlára történő átutalásra nincs lehetőség, vagy az meghiúsul, a kártalanítás

kifizetése postai úton, vagy – ha annak törvényi feltételei fennállnak – bírósági letétbe helyezés útján, bírói letéti

számlára történő átutalással is teljesíthető.

 

3. Igénybevétel szerinti kártalanítás

 

6. § (1) Az igénybevétel szerinti kártalanításra való igényét az 5. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan esetében az érintett ingatlan használója a vízjogi üzemeltetési engedély véglegessé válását követően minden naptári év március 1. napjáig jelzi az előző évben történt igénybevétel tekintetében a vízjogi engedélyes számára.

(2) Az igénybevétel szerinti kártalanítás meghatározása során

a) a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe

venni:

aa) a károsodott növényfajnak, gyepnek, valamint az ingatlan művelési ágának 1 hektárra jutó termelői,

ennek hiányában értékesítési vagy nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértékét és

ab) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs művek és műtárgyak

helyreállítási költségét,

b) az erdő talajában és faállományában keletkezett károk esetében a talaj- és faállománykárok esetén

a káresemény előtti és az azt követő, a káresemény miatt csökkent erdőérték különbözetét kell figyelembe

venni, amelynek kiszámításához a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdés h) pont hb) alpontjában

meghatározott módszert kell alkalmazni,

c) az erdészeti létesítményben keletkezett kárt a pótlási költségértékben kell megállapítani.

(3) A vízügyi hatóság az igénybevétel szerinti kártalanítás mértékének megállapítása során figyelembe veszi a vízjogi

engedélyes nyilatkozatát. A nyilatkozatban be kell mutatni a (2) bekezdésben meghatározott számítások adatait és

költségét. Az érintett ingatlan használója is tehet ilyen tartalmú nyilatkozatot.

(4) Az igénybevétel szerinti kártalanítást évenként egy összegben kell megfizetni az 5. § (5) bekezdésének

alkalmazásával.

(5) Ha a vízjogi engedélyes a nyomvonalas vízilétesítményt a 2. § (10) bekezdésében meghatározott időszakon kívül

valósítja meg, akkor a (2) bekezdésben meghatározott igénybevétel szerinti kártalanítást meg kell fizetni az érintett

ingatlan használójának.

 

4. Az öntözési közösség elismerésére vonatkozó eljárás

7. § (1) Öntözési közösségként történő elismerés iránti kérelmet nyújthat be gazdasági társaság, szövetkezet vagy

termelői csoport az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben

(a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott módon az öntözési igazgatási szervnek.

(2) Az öntözési igazgatási szerv az ügyfél azonosítását követően a kérelmezővel az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus

kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben meghatározott adatokat, továbbá

a) méretarányos helyszínrajzot az öntözni kívánt területekről,

b) a jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumokat,

c) új beruházás esetén előzetes projekttervet,

d) új beruházás esetén előzetes költségtervet, valamint

e) új beruházás esetén a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv előzetes állásfoglalását.

(4) A (3) bekezdés b) pontja tekintetében jogszerű földhasználónak minősül a tulajdonos vagy a földhasználati

nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használó.

 

8. § (1) Az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztést, ipari növénytermesztést és

kertészeti zöldség-gyümölcs termesztést egyidejűleg is végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öntözött területek meghatározása során a kertészeti zöldséggyümölcs

termesztéssel érintett területek nagyságát tízszeres szorzóval kell érvényesíteni, és egybeszámítással

hozzáadni a szántóföldi területek nagyságához.

(3) Az öntözési körzet határvonalát a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni:

a) a hidrometeorológiai viszonyok területi sajátosságai,

b) a talajadottságok, a talaj vízbefogadó és víztartó képessége,

c) az adott növénykultúrák vízigénynormájának megfelelő vízmennyiséggel rendelkező vízkészlet elérhetősége,

igénybe venni kívánt víztestek lehatároltsága,

d) a domborzati viszonyok, különös tekintettel területlejtés,

e) a terület természetvédelmi korlátozása és védettsége,

f ) a terület vízvédelmi korlátozása és védettsége,

g) a terület belvízzel, árvízzel való veszélyeztetettsége, öblözetek határa,

h) az aszállyal érintett területi érzékenység és

i) a domborzat és a vízkészlet alapján az öntözési technológiák alkalmazhatósága.

(4) Az öntözési igazgatási szerv a kérelemben foglalt vállalások megvalósíthatóságáról alkotott véleményét és az általa

meghatározott öntözési körzetet a kérelemhez szükséges adatok hiánytalan benyújtását követően 21 napon belül

döntés céljából elektronikus úton megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(5) Ha a miniszter a döntésében elismeri az öntözési közösséget, akkor kijelöli az öntözési körzetet, és tájékoztatja

az öntözési közösséget az igénybe venni kívánt víztestek állapotáról, továbbá a víztestek állapotával kapcsolatos

információk nyilvános elektronikus elérhetőségéről.

 

9. § (1) Az öntözési közösség a 2. mellékletben meghatározott adatokban bekövetkezett változások tényéről és

tartalmáról, valamint az agrárkár-megállapító szerv részére bejelentett káreseményekről azok bekövetkezésétől

számított 30 napon belül tájékoztatja az öntözési igazgatási szerv útján a minisztert, és kezdeményezi az elismerés

módosítását.

(2) Ha a miniszter az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: 2019. évi CXIII. törvény)

alapján felfüggeszti az öntözési közösség elismerését, akkor a felfüggesztés időtartama alatt az öntözési közösség

nem kezdeményezheti a környezeti körzeti terv elkészítését, valamint az öntözési igazgatási szerv közreműködését

a vízjogi engedélyezési eljárásban.

 

10. § (1) Az öntözési szervnek az öntözési közösség tagjainak ügyfél-azonosítóját tartalmazó megkeresése alapján

a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv díj-, költség- és térítésmentesen átadja minden év

június 30. napjáig az öntözési szerv részére az öntözési közösségek ellenőrzése érdekében az alábbi, az Európai

Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások

igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti egységes kérelemben

bejelentett adatokat:

a) az előző évben öntözéssel lefedett bejelentett terület és

b) az előző évben öntözéses gazdálkodás keretében termesztett növénykultúra.

(2) A miniszter az öntözési közösségeket az öntözési igazgatási szerv útján ellenőrzi.

(3) A miniszter az ellenőrzés során az elismert öntözési közösség által és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési

támogatási szerv által szolgáltatott adatok és dokumentumok alapján

a) az ellenőrzés tárgyát képező gazdasági évre nézve vizsgálja az elismerési feltételek meglétét, valamint

b) szükség esetén meghatározza az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására nyitva álló

határidőt.

 

11. § (1) Ha az öntözési közösség vagy a 2019. évi CXIII. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági

termelő környezeti körzeti terv elkészítését kéri az öntözési igazgatási szervtől, akkor a 3. mellékletben

meghatározott adatokat kell benyújtania az öntözési igazgatási szervnek, kivéve azokat, amelyek már korábban

benyújtásra kerültek.

(2) Ha az öntözési közösség vagy a 2019. évi CXIII. törvény 11. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott

mezőgazdasági termelő a vízjogi engedélyezési eljárás során kéri az öntözési igazgatási szerv képviseletét, akkor

meghatalmazást kell adnia az öntözési igazgatási szervnek.

 

5. Záró rendelkezések

 

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

13. § Ha az öntözési szolgalom alapítására a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban nem került sor, és a vízilétesítmény

e rendelet hatálybalépése előtt megépült, és végleges vízjogi engedéllyel rendelkezik, az üzemeltető kérésére

a vízjogi üzemeltetési engedély módosítására irányuló eljárásban is bejegyezhető az öntözési szolgalom az 1. §-ban

meghatározott egyeztetés és az 5. §-ban meghatározott egyszeri kártalanítás nélkül.

 

14. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a Bejelentési eljárás Fejezetet követően a következő Fejezettel egészül ki:

„A KÖRNYEZETI KÖRZETI TERV JÓVÁHAGYÁSA

5/D. § (1) Az öntözési igazgatási szerv az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényben meghatározott esetekben

az öntözni kívánt területre vonatkozó környezeti körzeti tervet nyújt be a környezetvédelmi hatóságnak jóváhagyás

céljából.

(2) A környezetvédelmi hatóság

a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a 3–5. § szerinti előzetes vizsgálatot,

b) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 6–16. § szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást

folytat le.

(3) A környezeti körzeti terv engedélyeztetésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell

a) a 3. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben a 4. számú és a 14. számú melléklet szerinti tartalmi

követelményeknek megfelelő dokumentációt vagy

b) az 1. § (3) bekezdés d) vagy f) pontjában, illetve az 1. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a 6. számú és

a 14. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá

M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 155. szám 4275

c) a tervezett beavatkozással érintett terület elhelyezkedését, a vízkivétel helyét és a vízvezetés nyomvonalát

tartalmazó átnézeti térképet 1:50 000 vagy 1:100 000 méretarányban,

d) a terület adottságait jellemző topográfiai vagy a külön jogszabályban foglalt ortofoto alapú MePAR egyedi fizikai

blokktérképet a talajmintavétel, illetve a talajszelvények helyének feltüntetésével, a vizsgált terület lehatárolásával

1:10 000 vagy annál nagyobb méretarányban,

e) akkreditált laboratórium által kiállított talajvizsgálati jegyzőkönyvet,

f) 1:10 000 méretarányú talajtérképet,

g) szintvonalas térképvázlatot a humuszos termőréteg-vastagságok lehatárolásával,

h) az öntözés lehetőségét, feltételeit tartalmazó kartogramot,

i) szemeloszlási görbét (indokolt esetben),

j) az öntözővíz minőségére vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet,

k) csepegtető öntözés kivételével mellékelni kell még:

ka) vízgazdálkodási kartogramot,

kb) kritikus talajvíz kartogramot (indokolt esetben),

kc) talajvíz kartogramot (indokolt esetben),

l) pF görbét, vízháztartási mérleget számítással,

m) havária tervet,

n) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői jogosultság igazolását és

o) a talajvédelmi szakértői jogosultság igazolását.

(4) A környezeti körzeti terv készítése és jóváhagyása során figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet is.

(5) Ha az öntözési körzet területe változik, vagy az öntözési körzeten belül az öntözni kívánt területek mennyisége

nő – a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével –, a környezeti körzeti tervet módosítani kell

az újonnan öntözni kívánt területekre vonatkozóan.

(6) Ha a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő, 1000 m2-nél nagyobb

területnagyságú tevékenység, illetve 400 m2-t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása esetén

a környezeti körzeti terv iránti kérelem nem tartalmazza a humuszgazdálkodási tervet, akkor a környezetvédelmi

hatóság által jóváhagyott környezeti körzeti tervet a beruházás megvalósításának kezdetéig ki kell egészíteni

a humuszgazdálkodási tervvel.

(7) Az öntözési igazgatási szerv a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott környezeti körzeti terv véglegessé

válását követő 30 napon belül kezdeményezi a környezetvédelmi hatóságnál a környezeti körzeti terv jogosultjának

a módosítását, amely alapján az öntözési igazgatási szerv helyett az öntözési közösség válik a környezeti körzeti terv

jogosultjává.”

(2) Az R1. a 4. melléklet szerinti 14. számú melléklettel egészül ki.

 

15. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

 

16. § A Nemzeti Földügyi Központ feladatairól szóló 158/2019. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § nyitó szövegrészében

a „koordinációs feladatai” szövegrész helyébe az „igazgatási szervként ellátandó feladatai” szöveg lép.

 

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök